2026. febr.
26.
Seherezádé meséje (5)

– A vak koldussal a piactéren találkoztam – vette fel a történet fonalát Seherezádé a következő éjszakán. – Néhány dirhemet dobtam neki. „Köszönöm, jó uram!”, hálálkodott a pénz csilingelését hallva. Szóba elegyedtem vele, felfedvén, hogy a nagyvezér lánya vagyok. Akkor mondta el a történetet, amibe előző este belefogtam.

– Így álltam itt, mint most – kezdte a vak –, alamizsnára várva, és bárkit néhány dirhemért felmagasztalva. Egyszer csak mellettem motyog valaki. Még verset is fabrikált, mert költőnek sem volt utolsó: „Szeretném magam megmutatni, hogy látva lássanak.” Egy fabatkát dobott a tányéromba, aztán megragadta a karomat. „Vezess a hordóhoz!” Így vezettem a világtalant én, a vak. A piactér közepén megtorpant. „Nézz rám! Milyennek látsz?”, kérdezte. „Szépnek és bölcsnek!”, válaszoltam őszintén. „Jól feleltél. Segíts fel erre a hordóra!”

Beszélni kezdett. Először halkan, de mivel nem figyeltek rá, kiabálni kezdett. „A hatalom mindent ellop tőletek!”, ismételte. Az emberek csodálkoztak. Nem ez az ember magasztalta még tegnap a kalifát?

(...)

https://demokrata.hu/velemeny/mese-5-1137499/

 

Ungváry Zsolt Jobbszél-jegyzete a Demokratában és a demokrata.hu-n.

2026. febr.
26.
Az eltűnt baloldal nyomában

(...)

A rendszerváltáskor egymásnak feszülő két nagy mozgalom, az MDF és az ellene taxisblokádos puccsot szervező, majd harcos antikommunistából az MSZP koalíciós partnerévé züllő SZDSZ 2010-ben közös listán indultak – és be sem jutottak a parlamentbe. A két rendszerváltó párt után mostanra ez a sors elérte a Kádár-korszak szocialista utódpártját is. (A nagy kilengésekre remek példa a radikális jobboldalról induló Jobbik, amely eredeti célkitűzése, a Gyurcsány Ferencből legyen fegyenc helyett eljutott a Gyurcsány kegyencig, majd mindannyian kardjukba dőltek, és eltűntek.)

Van azonban valaki, aki 1990 óta nagyjából ugyanott maradt. Először jelenlétével inkább félelmet keltően a baloldali diktatúra visszarendeződésének veszélyét rejtve magában, aztán lassacskán szürreális érdekességgé, mára pedig az elvhűségnek egyfajta becsülendő, ám kissé anakronisztikus etalonjává válva áll rendíthetetlenül a vártán. Ő Thürmer Gyula, a több névváltozat után pillanatnyilag Magyar Munkáspártként létező párt elnöke

(...)

 
2026. febr.
26.
Biztos jó helyen vagyunk?

 
(...)

Elég durva üzenete van annak, ha egy szervezet a saját tagja ellen foglal állást egy külső entitással folytatott vitájában. (Én az ukránok helyében nem akarnék ilyen tagságot; majd ha bent lesznek, Von der Leyenék hirtelen az oroszok mellé állnak? Az volna logikus…) 

Olyan ez, mintha az európai lakosság egészségének és jólétének elsődlegessége helyett a vakcinát készítő gyógyszergyárakat pártolnák… (Hopp, ez rossz példa volt…) Vagy ha az őslakosok helyett az illegálisan érkező dologtalan, betelepülő idegeneket pénzelnék és gyámolítanák… 

Biztos, hogy jó helyen vagyunk?

Oldal:  [1] 2 3 ... 468 469 470