– Tessék, fiatalember, olvassa fel a tételt, amit húzott!
– „Kis baloldali pártok felbomlása a huszonegyedik század első évtizedében Magyarországon.”
– Szép feladat. Elegendő volt a felkészülési idő?
– Igen, tanár úr. Három pártot soroltam ide, és időrendben…
– Hármat?
– Úgy gondolom, az MDF hanyatlásakor már a baloldalhoz sorolható, bár a huszadik század kilencvenes éveiben…
– Az MDF jó, elfogadom. Melyik lenne a másik kettő?
– Az SZDSZ és az MSZP.
– Nézze csak meg figyelmesen a kérdést! A huszonegyedik század első évtizedében… Az MSZP szétszakadása, majd megszűnése néhány évvel kicsúszik ebből az intervallumból.
– Kétségtelen, de úgy gondoltam, a tényleges feloszlás pillanatában csak egy hosszú folyamat lezárásáról beszélhetünk. A tulajdonképpeni felbomlást 2006-hoz kapcsolnám, amikor az őszödi beszéd kirobbanásakor…
– Ácsi! Hiszen utána még négy évig kormányzott a párt, és ellenzékben is közel két esztendeig agonizált az újabb és újabb kizárások, bírósági ügyek, a vezető politikusok letartóztatása ellenére.
– Formailag igen, de 2006 után világosan látszott…
– Belátom, ez nehéz tétel, de az érettségi vizsgára az apró betűt is meg kell tanulni. Ki volt a párt utolsó elnöke?
– A jegyzeteimbe pillanthatok? Lev… Lendvai…
– Lendvai? Ezt a nevet hol találta?
– Az apró betűből…
– Nem, nem. Őszintén szólva Lendvai nevű politikus nem rémlik, talán valami elírás lehet. Az őszödi beszédet kihez kötné?
– ?
– Ki volt akkor a miniszterelnök? Gyével kezdődik. Gyur…
– Bocsánat, tanár úr, nem ugrik be.
– Készült, fiatalember?
– Készültem.
– Az Orbán-kormányok tevékenységéről többet tudna?
– A harmadik vagy a negyedik Orbán-kormányról?
– Magára bízom.
– Közben eszembe jutott. Mesterházynak hívták az MSZP utolsó elnökét.
– Beszéljen inkább kellemesebb témákról. Mondjuk: gazdasági-, kulturális-, külpolitikai- és honvédelmi sikerek a nemzeti erők tartós berendezkedése idején a XXI. század első ötven évében…