02.
A korszellem valami kifacsart egyoldalúsággal a mai napig balos, materialista és horizontális (ld. „Világ proletárjai egyesüljetek!”, a proletárt ki-kicserélve az aktuális elnyomott vagy annak vélt osztályokra és az egyformára átmosott agyakra), míg én jobbos, idealista (hívő) és vertikális (tehát a világot elsősorban az időből szemlélő) vagyok.
Nem azért álltam a kormány nemzeti projektjei mellé (beleértve ebbe a szóhasználattól a történelemszemléletig, a szimbólumoktól a család- és gyermeksegítő programokig, a határon túliakkal való jelképes és tényleges egységesüléséig mindent), mert kollaborálni akartam a hatalommal.Már az óvodában is turul volt a jelem (természetesen nem, hiszen a hetvenes évek elején ez többszörösen is abszurd lett volna, igazából fenyőfa), s azóta is mindent aszerint szemlélek, hogy miként viszonyul a magyar érdekekhez és értékekhez. Mivel ezt a hozzáállást a hagyományos felosztás szerint jobboldalinak nevezzük, értelemszerűen az vagyok és voltam mindig is."
(...)